Kire szavazok: kit (vagy mit) választok?

A címbeli kérdésre eldöntöttem a választ: magamra szavazok.
Meg a családomra, a gyerekeimre, az unokáimra. Ha még élnének a szüleim és a nagyszüleim, akkor rájuk is szavaznék.
Félreértés ne essék: nem indulok a választáson, nincsenek politikai ambícióim. Egyszerűen normálisan szeretnék (szeretnénk) élni egy normális országban.
Ebben az eldurvult, szélsőséges megnyilvánulásoktól sem mentes választási kampányban a jól felkészített „manipulátorok”, a nagy „szemfényvesztők” a profi reklámgurukat meghazudtolva ígérnek fűt-fát. A választási időszakban a pártok többségének eszébe jut, hogy él egy nép is ebben az országban. Minden ingyenes lesz, mindennek csökkenteni fogják az árát, beköszönt majd az általános jólét. Ingyen jogosítvány, ingyen ebéd, dupla fizetés, emelt nyugdíj, stb. A lényeg, hogy szavazzon a nép: lehetőleg rájuk.
Mindent: mindenkinek. Minden ingyenes lesz, a fizetések megsokszorozódnak, talán még dolgozni sem kell - ahogy annak idején a kommunista propagandista elvtársak a kommunizmust vizionálták (az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogy mi lett belőle - totális diktatúra, padlás söprés, kitelepítés, stb.) Ma az elvtársak globalizálódtak, nem Varsói Szerződés van, hanem Európai Unió, de a lényeg semmit nem változott. A nép nevében szónokoltak régen is, most is. Persze a nép megkérdezése nélkül.
Ha hatalomra kerülnek, előveszik az ígéret-listát, és megfordítják 180 fokkal. A nép hiába berzenkedik, már késő. A hatalom egy ideig be van betonozva.
Ha meg nem kerülnek hatalomra: a kormányt kell szidni. Ha növeli a rezsiköltséget, azért. Ha csökkenti, akkor meg azért. Ha megadóztatja a bankokat, azért, ha nem adóztatja meg, akkor meg azért. Ha beengedi az országba a migránsokat, azért, ha nem engedi be, akkor meg azért.
Ötemberes pártocskák nagyhangú vezérei osztják az észt a médiában naponta. Szitkozódnak, gyalázkodnak, azt hazudva, hogy ez az emberek véleménye.
Talán ma annyit változott a helyzet, hogy a minket érintő égető kérdésekről időnként népszavazást tartanak (migráció, energia-ügy, stb.). Ez mindenképpen méltányolandó, még ha nem is oldja meg rövid távon az adott problémát.
Elhatároztam, hogy kizárok mindenféle érzelmi megnyilvánulást a véleménynyilvánítás (szavazás) során. A számomra, és szeretteim számára a legkedvezőbb lehetőséget választom, - a tények és eddigi tapasztalatok racionális mérlegelésével.
- A békét, a nyugalmat, a kiszámítható döntéshozatalt választom.
Nem támogatom a háborúra buzdító,- a fiatal férfiakat, családapákat - háborúba küldeni szándékozó pártokat.
- Szeretném, ha Magyarországon az itt született emberek nyugodtan, biztonságban élhetnének.
Nem támogatom az idegen, ismeretlen, ellenőrizhetetlen tömegek betelepítését az országba.
- Szeretném, ha a leendő kormányzat garantálná az országban a rendet és biztonságságot, szigorúan fellépne az egyéni és szervezett bűnözőkkel szemben.
Nem támogatom a drogliberalizációs törekvéseket, a bűnelkövetők kivonását az igazságszolgáltatás alól (ld. óvadék, és mentelmi jog intézménye). Nem támogatom a családellenes törekvéseket (gender-ideolófia, azonos neműek legalizált párkapcsolata, a nemek eltörlésére irányuló törekvések, a pedofília takargatása, a szülők jogainak megkérdőjelezése).
- Szeretném, ha a fiatalok gyermekvállalását, lakáshoz jutását, életkörülményeinek javítását szolgáló intézkedések megmaradnának.
Nem támogatok semmiféle javaslatot, ami „piaci alapokra” helyezné a lakáshiteleket, a lakásárakat, a rezsiköltségeket, az energia árakat, az élelmiszer árakat, stb.).
- Szeretném, ha a nyugdíjasok méltó módon élhetnék utolsó éveiket. Szeretném, ha a leendő kormányzat megtenne minden tőle telhetőt, hogy a megélhetési költségeket fedezni tudják a kézhez kapott nyugdíjból. Megmaradna a 13. havi nyugdíj, és az időnkénti egyszeri plusz juttatások.
Nem támogatom a magán nyugdíjpénztárakba való kényszerítést, a nyugdíjak bárminemű megadóztatását, és az államilag befolyásolt élelmiszer és rezsi költségek eltörlését.
- Szeretném, ha a gyűlöletkeltő, másokat becsmérlő, gyalázkodó, arrogáns politikusok eltűnnének a politika színteréről.
Nem támogatom a parlamentben gyalázkodó színpadi pojácákat, akik ordítozva, szitkozódva szólalnak fel. Nem támogatom az utcákon tüntetés címszó alatt felvonuló randalírozókat, akik magukból kikelve szidnak mindenkit, aki nem az ő álláspontjukat képviseli. Ez nem demokrácia, ez törvénybe ütköző magatartás, amit minden jóérzésű ember elítél.
A választási propaganda gépezet a nap 24 órájában igyekszik meggyőzni a választókat, hogy csak az adott pártra szavazzon. Főleg az érzelmekre hatnak: az egekig magasztalni a pártot, a konkurens pártokat meg lejáratni - bármi áron. Én csak, és kizárólag annak hiszek, aki már bizonyított. Aki az én, a családom, a gyerekeim, unokáim érdekében tett már valamit. A többi csak „üres kocsizörgés”!
Szeretnék megosztani egy személyes tapasztalatot a kedves olvasókkal. Analógiája ez az eset a jelen választási kampánynak.
A házam tetőterének külső hőszigetelésére kerestem vállalkozót (megj.: én közel negyven évig egyéni vállalkozóként dolgoztam egy Kft. tulajdonosaként). Megjelent a helyszínen egy „vállalkozó”. Roppant rövid idő alatt „felmérte” a munkát. Azzal kezdte a mondanivalóját, hogy elkezdte ócsárolni a szomszédos házakon lévő szigeteléseket. Majd magabiztosan közölte az árat, ami a piaci ár sokszorosa volt. A kérdésemre, hogy hogyan képzeli el a munka kivitelezését, azonnal határozottan felelt.
Ezután közöltem vele, hogy az ár, és a kivitelezés módja még tárgyalási alapnak sem felel meg a számomra. Majd közöltem vele, hogy ön nem szakember, hanem szélhámos. Köszönés nélkül, meglehetősen nagy sietséggel távozott.
Ez a pénzéhes kontár több ismerősömnél (főleg fiatal házasok és egyedülálló nők voltak) végzett „kivitelezést”. Ezeket a kivitelezésben járatlan hiszékeny embereket a megnyerő fellépéssel, jól betanult, lehengerlő propaganda szöveggel sikerült megtévesztenie. Többnyire per lett a dologból (tudvalévő, hogy az ilyen perek évekig elhúzódnak, pénzigényesek és idegőrlőek).
Ne szavazzunk az ilyen típusú politikai „vállalkozóknak” bizalmat! Aki bizonyított, referenciái vannak, csak annak higgyünk! A mi jövőnk, a gyerekeink, unokáink jövője a tét. Józanul, ne indulatoktól vezérelve lépjük a szavazó fülkébe!
Magunkra, családunkra, gyermekeinkre, unokáinkra (és ha még élnek a szüleinkre, nagyszüleinkre) szavazzunk!
A.D.2026.04.08.©JóB
ArchívumHozzászólások
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Napi gondjaink archívum
- 2026.07.29. Vandalizmus Međugorjéban
- 2026.04.12. A nagypénteki sötétségtől az örök világosságig
- 2026.04.08. Kire szavazok: kit (vagy mit) választok?
- 2026.04.03. Istenem, Istenem, miért hagytál el engem!?
- 2026.03.24. A II. világháború idején kiirtott falu lakóira emlékeztek Kápolnapusztán
- 2026.02.20. Isten szolgái, vagy a Sátán kutyái
- 2026.01.13. A doni hősökre emlékeztek Szombathelyen
- 2026.01.12. Don - kanyar
- 2025.12.13. Vajon eljön-e az Isten?
- 2025.12.02. Jó hogy vagy! Életvédő Szövetség