2024.12.10. 17:45 JóB

Hozzászólások: 0

Szép, új világ

Elérkeztünk a XXI. századba: immár 24 éve, közel vagyunk a negyed-százados évfordulóhoz. A 2000. év egyben ezredfordulót is jelentett. Az ezredfordulóra prognosztizált világvége elmaradt, az erre vonatkozó jóslatok, a Maya-naptárt ismerők jövendölései, a Nostradamusnak tulajdonított próféciák csak a bulvársajtó olvasóinak a számát növelték.

Az ezredfordulót megérő egyszerű halandó úgy gondolhatta, hogy a XX. század szörnyűségei a régmúlt homályába vesznek, és egy szép, új világ kezdődik. A technika, az informatika rohamléptekben fejlődött, a programozható gépek egy eddig soha nem látott életszínvonal emelkedést jelentenek majd. Az emberiség tanult a XX. század borzalmaiból: két világháború, gazdasági válságok, tömeges népirtások, világméretű emberellenes diktatúrák, stb..

Mindezek után csak egy szebb, jobb jövő köszönthet az emberiségre - gondolták sokan.

Valóban ez történt?

Az emberellenes, gonosz (Lenin és Sztálin nevével fémjelzett) kommunista diktatúra megbukott, a nagy Szovjetunió felbomlott, a megszálló szovjet csapatok kivonultak a megszállt európai országokból. Új választásokat rendeztek, új szelek fújtak, az országbitorlóktól megszabadult nép a szabadság zászlóit lengette örömittasan.

Szinte egyik napról a másikra kialakult a többpártrendszer, a történelmi pártok újjászerveződtek. A függetlenség, a népszuverenitás ’56-ban fellángoló eszméje megvalósulni látszott. Az egyház visszaigényelhette a kommunisták által elkobzott ingatlanjait, a szerzetesrendek újjászerveződtek, a tsz-be kényszerített parasztság jogot formálhatott az elvett földek visszaszerzésére. Minden szépnek látszott, a biztató jövő képe rajzolódott ki az egyszerű emberek szeme előtt.

De hogyan zajlott le mindez a valóságban?

A H-i (akkor még országos hírű) tsz. közgyűlése jut az eszembe. A tsz. jogásza a gyűlésen ismertette, hogyan zajlik majd le a privatizáció (valójában re-privatizáció lett volna ez a parasztságtól elkobzott javak visszaszolgáltatására). A tsz. egyik alapító tagja, B. Pista bácsi felállt, és elmondta, hogy ő kiszámolta, hogy mennyi lenne a neki járó rész, de megelégszik a 10 csirkenevelő ól egyikével. A lánya most ment férjhez: lebontja az ólat, és az építőanyag elég lesz az új pár házának a felépítéséhez.

A tsz. jogásza rögtön reagált a felszólalásra.

- Nem úgy van az Pista bátyám! Majd kap egy vagyonjegyet!

Erre a már idősödő Pista bácsi felpattant a helyéről, és meglehetősen indulatosan felcsattant:

- Fiacskám! Én nem egy papírt vittem be a tsz-be, hanem a földemet, a lovaimat, a teheneimet, a szekeremet, meg a munkaeszközeimet! Ti meg egy papírral akarjátok kiszúrni a szememet!

Nem telt el sok idő, a szabadságot, önrendelkezést, függetlenséget óhajtó nép egyszer csak azt vette észre, hogy az Európai Unió tagja lett. Azt már észre sem vette, hogy közben a NATO-ba is belépett az ország. KGST helyett EU, Varsói Szerződés helyett NATO. Csöbörből vödörbe - mondhatná szkeptikusan az egyszerű honpolgár.

Körvonalazódni kezdett a szép, új világ. Az eddigi szövetségesek egyik napról a másikra ellenséggé váltak (legalábbis az új EU és NATO vezérkarjának elvárásai szerint). Az „Új-szövetség” (ami tökéletes ellentéte az Isten Fia által kötött Új-szövetségnek) lassan-lassan megfosztotta a tagjait az önrendelkezéstől, totális pénzügyi diktatúrát vezetett be. A tagállamok gyakorlatilag egy mindenek felett álló diktatórikus szervezet vazallusai lettek.

Aztán megérkeztek ebbe a szép, új világba a migránsok is. Nem az arra rendszeresített kapukon (mint a valódi, valóban rászoruló menekültek), hanem a szántóföldeken, a kerítéseken átmászva, tömegesen,- mint az erdőben a vaddisznó csorda - özönlöttek Európába. Papírok nélkül, mindenféle ellenőrzés nélkül. Európa gazdagabb országait megcélozva. Az „Új-szövetség” új urai szemében az illegális betolakodó „mindenek előtt és mindenek felett” („Vor allem und über alles” - laut Merkel - vö. „Deutschland, Deutschland über alles”) állt: a törvények felett, a jogszabályok felett, és az ott élő nemzetalkotó nép felett. Az őshonos állampolgár a saját hazájában arra ítéltetett, hogy ezeket a jöttment betolakodókat kiszolgálja: pénzzel, lakással, segélyekkel. Eltartsa a dolgozni nem hajlandó, a beilleszkedésre képtelen, semmittevő bűnözőket. Akik nyíltan az államrend megdöntéséért tüntetnek nap, mint nap, ártatlan embereket gyilkolnak hidegvérrel fényes nappal az utcákon, vonatokon, templomokban, stb.

És megérkezett ebbe a XXI. századi szép, új világba a háború is. Az ukrán Majdan-téri „forradalom” után a korrupciókkal átszőtt Ukrajnában egy csapásra beköszöntött a „demokrácia”, a jogállamiság soha nem látott magasságokba emelkedett. Az országban élő kisebbségek ugyan ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalták, de ez biztosan csak az ő helytelen megítélésük miatt volt így. A szép, új világ urai mindenesetre ezt terjesztették a mainstream-média összes csatornáján. De a nagy Szovjetunió utódállama, az Orosz Föderáció ezt egészen másként ítélte meg. A donbaszi orosz kisebbség elleni sorozatos atrocitásokra egészen radikálisan válaszolt.

Hogy a háttérben milyen érdekek csapnak össze, azt csak sejteni lehet. Hogy valójában kié az ukrán föld, ki a gabonamezők valódi gazdája, kié az ukrán földgáz és olaj tulajdonjoga- azt is csak sejteni lehet. Minden bizonnyal nem a fronton az életét és vérét áldozó ukrán közemberé.

A szép, új világ a közel-keletre is beköltözött. „A folyótól a tengerig” szlogen kitalálói (nevezetesen, hogy a Jordán folyótól a Földközi tengerig terjed a palesztinok területe) egy brutális Izrael elleni támadással kiprovokáltak egy újabb véres háborút a közel-keleten.

(A legújabb - Szíriában történt - események fényében (de inkább sötétségében) arra következtethetünk, hogy a Krisztus korában megszentelt földön élő ősi keresztények mai utódainak a szép, új világban már nem jut hely).

A szép, új világ meghozta a nemek egyenlőségét is. Nevezetesen, hogy nem a családra, nem a nő és férfi közötti házasságra. Igen a homoszexualitásra, igen az egyneműek „házasságára”, igen a pedofiliára, igen a gender-idióta ideológiára. Aki nem ismeri el a buzik „jogait”, az már a szép, új világban büntetendő cselekménynek számít.

Az „Új-szövetség” új urai átalakították a világot. A XXI. században már a normális számít deviánsnak, kirekesztőnek, a deviáns pedig élvezi az eddig a normálisokra érvényes jogokat. Egy eltorzított, a valóságtól teljesen elrugaszkodott virtuális világ van kialakulóban. A valóság helyett egy mesterséges intelligencia (AI, vagy MI) által megszerkesztett hazug propaganda hálójában vergődik az emberiség. Multinacionális cégek uralkodnak az élet minden területén. Ők a pénzügyi, gazdasági élet meghatározó szereplői. A tényleges tevékenységük mellett az ál-valóság propaganda eszközei is (gondoljunk csak a mindenhol, a nap minden percében jelen lévő agresszív reklámcunamira). Az embert egy gondolkodás nélküli, identitás nélküli kiborg sorba igyekeznek taszítni. A mindent és mindenkit ellenőrizni akaró háttérhatalom gondoskodik ennek a megvalósításáról.

Ez a mindent átszövő globális háló az egyházat is befonta. Az apostoli egyház dogmái, tradíciói támadások kereszttüzében állnak. A „gyalázatos utálatosság” szemmel látható, és nap, mint nap tapasztalható - még az egyház legfelsőbb köreiben is (erről egy hosszabb tanulmányt is lehetne írni).

Egy reményünk van csupán: az igazi, Isten által kötött Új-szövetség egyszer majd felváltja a romlott világ sátáni szövetségét. Ez Krisztus második eljövetelével valósul meg: a végső ítélet után valóban eljön egy igazi, szép, új világ, melyet a Szeretet tart fenn mindörökre.

Boldogok, akik meghívást kapnak ebbe a szép, új világba.

A.D.2024.12.08.©JóB

Hozzászólások